Magyaldíszek százai futottak végig
a lépcső korlátján és a falakon. Magasan a plafonról megannyi ezüstösen
csillogó fagyöngy lógott, mindegyikre egy-egy apró lámpást erősítettek, ezzel
világítva be a hatalmas termet. A kék falak visszatükrözték a fényt, opálos
félhomályt teremtve a szobában.
A
karácsonyi hangulat nesztelenül lopakodott be az épület falai közé,
észrevétlenül öltöztetve piros-arany és kék-ezüst díszekbe lakóinak szívét.
Nevra
a tükörben szemlélte tökéletes kinézetét; csábos mosolyát, fekete fürtjeit,
elegáns fehér öltönyét. Ezarel hangtalanul lépett mögé, óvatosan kulcsolva
dereka köré karjait.
A
következő percekben gyöngyházszínben pompázó meghittség halvány sugarai
telepedtek a szobára, s vörös fonálként szövődött közéjük a szerelem mámorító
érzése. A karácsony hangulata messze tűnt a két fiú szívéből, már nem számított
a közös vacsora, melyet a kristályteremben tartottak, és mindenki részt vett
rajta, aki nem akarta magára vonni Miiko haragját, többé nem volt fontos, hogy
együtt legyenek, akár egy nagy család, csak egymásra figyeltek ezután.
S a
kellemes érzések mellé csendesen furakodott be az önző birtoklási vágy,
mocskával feketére színezve a két tiszta szívet, éjsötét pamacsokkal díszítve
tovább az érzések színpalettáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése